* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 6.26 MB | |
| 2025-01-10 13:46:21 | |
 | |||||||
Nyilvános  0 | 3 | Rövid leírás | Teljes leírás (71.34 KB) | Zala 1952. 286. szám december Zala III. A nagykanizsai egyesült baloldali front hivatalos lapja. 1945. okt. 2: Demokratikus politikai napilap, 1950. okt. 22: Az M[agyar] D[olgozók] P[ártja] Zalamegyei Pártbizottságának napilapja, 1956. jan. 1: A Magyar Dolgozók Pártja Zala megyei Bizottságának lapja. Nagykanizsa, [1950. okt. 22: Zalaegerszeg.] 1945. ápr. 7. - 1956. okt. 28. Megj. hetenként hatszor. Szerk. Soltész Imre, 1945. ápr. 20: Bencze Jenő, 1949. jan. 4: Szántó Jenő, 1953. okt. 16: Vasvári Ferenc, [1954. aug. 10]: Benkő Károly, 1955. júl. 7: szerk. biz. Kiadó: [1956. jan. 1]: A Magyar Dolgozók Pártja Zala megyei Bizottsága és a Megyei Tanács. Nyomda: [1956. jan. 1]: Zala megyei. - 2 rétnagyság (50 cm magasságig) A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: 1L.ÍG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! TÁR ~ '' Ma kezdődik a DISz I. országos értekezlete A meg;yei pártvátasstmány ülése AZ 91DP ZALANE6YEI PARTBIZOTTt»AeAl«/IH NAPILAPJA yUl. évfolyam 266. szám. VWOÉk I 3 megyei munkavédelmi ¿rlekezie* elé ) Mogyol Tnnrt. is«»}''. \<''n ti nit''gye gux<hr x ! ,''t »ftiUwrvo/.cU v/ottlixA''i . ^''V ''/vli rv «W''i.llliziMM ép|té*<» !">« ... n)fü»K''Vt ki''''l«!l'' nitm&iívfolcliiii; í.t-í:«t,vkíi1. - A IVlndutok imc^oM»., * «£}W>''<«t kötelességo minden d«l-- Hiiiii, v«''/.rtönek é* '' .«''t>4jTeí<''fi f uiikrionwi iuwi;»k. a '' rjj wnteörvöl szól»''» gtmdoskodá» vt.-». i\V/t'' fcrot''ialisui építő íuuu- t''ár lunk 3um«lcn, erőfeszítése az-■.■-.-ú, liűay hazunk criw» és Ma-! I, gye», hogy népünk 1 «.''kőben ■ ... ». OJoiC ív.ind derűsebbé egész- • -.¿.vvfcbé cs kuli urálibbá váljon. r. kuog pártunk előtt amikor ^v.iiJiUisaui arra tanit ja, neveli az ¡¿•sri "«& gazdasági vezetőket, a ¿s síKikízervczoti szerveké*, Í!<.v^r "fc''Uő gonddal őrködjenek a i''3-.-zst''^é és testi épsége f<-k -v iíojv fvradtstgot nem ismer. >"y icgveai-k meg mindem a bal-Vikc/iiiéío és a biztonságos üisrjfca érceikében. K féltő goades-VM-«-- fejezi ki az a 350 milliós IcruhSzás is, amelyet az ötéves ter- • .''.tűk a JimnkavétleleA céljaira íor- Xépünk nagy tanítója, Rákosi • :v-:''«rt» ismé.oiten figyelmeztetett :iünker- hogy meg kell javítanunk i. i>álrsetelháritás és a munkavéde-■Jr^ ífciaden ágát. Jennek nz utmu. »•- «««i^ Msrilemében született ciitév aii£u>/ Híübnn a mlni*z. s-riut4<é» H a ^/.nk>zerv«.wt«*k Orezft. íwi:te#&nrik határozata az lize. y.Á lisU;y?t «IhttriiiWi''.ul, Horváth . «í''ii''irjii eh tíifs beszámolója u mi. J* n H*OT bütArözu^n uyimihu yimumiIí hu»i'' • ke/de i tirednié. VjeiuHr it.-« melnk íUMervwnék ■>'' u niimk&védtfnii --'' ««w^liSicr. ii ./,/í.Jírult t''lilif/ "''»''a «f. I*, n tf/akminitMárhi* wt fcf »i''íUtiUiU.nJ liínkr^i iminhii, vé»írtjj,( fi>)ii>{}v-."kkiil líi túli (<), de •W»!^ ti fehtdntukiiiik II vén mim, '' h l>1fji''>|ih''»*ft ten''u k(MÍl)ll«''>''«n :''*t;»tní >1 ti''rvan cf^lhiérty;, hojjy *:<«''«■ l''t).''Hn''''llii \olt< elége-1 v<\ A* iiíóbbi hónapok lni>»«/talatní mii ti''júk, liogy u dolgor.ók '' ••sí«:?«»%c ¿s toíti épsögc feletU f''.rko i^s még ata áll a gazda- ¿-«j?i tí '' szakszervezeti vezetőink fi-•fiyclmínek középi>ontj'' ban. Mind a napig sem* éltették meg teljes mér ékben, ho^y munkavédelem no.at Aalatni .mellékes kérdés"^ha« «iiui eltőrendii politikai feladat, aniely pártiuik politikájának lénj-c-g''Htez tartozik. Xeni értették meg Híicséa, hogy a feladat a szoeia-Jizmnst cpi''ő munkánk elválasztha. ^ilan része, hogy az e téren vég-yo:i »unka is mérője hűségünknek wuakásosztályhoz és a pártunk-Iwz. • üz.az oka a munkavédelem ellia-^Jiigolásának s az egyes üzemeknél nmtatkocó t''üriiete''len állapotainak t-''S lélektelen^ bürokratikus magatar-t^snak. Ez az oka annak .is, hogy az nemekben, gazdaságainkban, gép-•Mornátainkon mindennapos a mun-ííavédclmi- rendeletek megszegése J''t<lig a SzOT és a nüni»tortanáes baulrozaía elöirja hogy a vállala''i igazgatók & általában az állami «ervek feladata-a/ üzemekben a balesetek megelőzésének megszerve. y''"fC, az óvórendszabályok wgrehaj. a munkavédelmi felszera''ések és azok használatának biztosítása-. \ hat úrozat ntpgküvcteli az uj «okozók tuzetort biilcsetelháritáhi oktatáfát, mégis iaen sok üzemben ^nélkül dolgoztatják őkot. A fölső-WRofll főállomásnál a fölvétel után ft d''^o/ókat minden iktatás nélkiH jnnnkílra 1KÍ 7-h n hé#öbhl «b k a''áwkrói »cm goiwlortcfldnuk, »''■''( ltjlven m oktntŰJi csftlc formAll« uro* tnriRlmn''lna noha a mini«*, wtanfic» ét n BíOT hft<Aroxa»a p<m. t«>xitn nieguzabja n bl/tonwint niOji-•>i/.ot.uk, í/nkKf^rtp/ptek muuktiw • leinti felügyelők tennivalóit, de ■telit vállahitvp/.ető zaklutúMuik vi ozl tevékptiységüket. Az ilyen ve. zctőknek emlékezptébo kell * idézni .ízt a határoza vt# amely kimondja, .logy: „A vállalat i^uz^ntója, va«y aiegbiztlsból az üzemrész vezeiője, a •/aljsz.eMezet és a «zakközwj >k bevonatával köteles hnvonta egyszer az egész tizemben kiterjedő baleset-•Uiárrtási és biztonsági szemló. weglartani". A dolgozók iránü bürokratikus .»agntartás okozza azt is hogy olyan üzemüukben, mint a lenti Fürészto-.''p ,és a zalalövői Téglagyár és másutt is, nem használják fel kellő-ón a munkavédelem állandó " javítására. fejlesztésére szánt összegedet és nem vonják keményen felelősségre azokat akik elhanyagolják a munkavédelmet. Valamennyi üae-aiünkön belül található lehetőség a munkabiztonság javítására. tjzemi szakszervezeteink felada.a. hogy riozgósitsák a wzotőket és a doJgc. zókat ezek feltárására* ■■ Vannak olyan ipari, gazdasági és szakszervezeti vezotők is, akik szem. beállítják a termelést, a ten- teljesítését és a munkavédelmet, arra hivatkozva, hogy a tcrvteljesités miatt hanyagoljál; el a dolgozók egészségének, testi épségének védelmét, Az ilyen vezetőket már pártunk Központi Vezetőségének ju-nitis 127.i ülése is nyomatékosan i''u g.velmcztcü. Az a vezc ö, aki az üb. és gyakran a pártftzerwzet hallga-tóla«o* jóváhagyáfcával el^inorban a munkálok blztoiuágát ftzoIgMó ki adiMfoUbnu tukuréko*ko»liki nz nn*it l«l a tlolftozók életivel és ogés/*é, twi npm mélió arra, hogy ii prolotárilikta ura Idején iuiU(ta''d nypii, .A« ilyen elji''nít« .uontcimk bíliii''m, huiiMiu iMlobit H, •lugttitl kéidpjsliptjilk, nimlditf Ulr ilk méK laii/«iil«''»htkiut!< párt. <i* MiiknKPt''VPXftl veyptrtlkiiek bUuíl» tihisAl^Kalnnk M»roünt6t, amit ti niinkavé<h''lotn terén Muéztnk. A* cMT mellett niiiködő intuikavédel. ií tárcndnlmi aktívák Ktrozntos mu* ''asztásokkal járulnak hozzá althO/ •gy u munkavédelem hiányossága: ból eredő balesetek netn csí''kkea tek olyan mértékben, mint azt i korszerű munkavédelmi felszerelései'' beállítása lohetővé tenné. A szakszervezetek, üzemi bizottságok tekintsék döntő feladatuknak a baleset elleni küzdelme , fokozzak • -cu a térni a dolgozók neveié»''1 :-s ellenőrizz''''k következeteken az óvó rendszabályok betartásai. Fel k''ii «ürgősen számolni üzemi bizottsága ink opportunizmas^t, \ gazdr.3"g nem küzdenek következe esen a kor-mány és a SzOT határozat-u U^ v''r'' reliajtásáért, nem követelik ;n?f erélyesen a biztonsági intéí-k® ! ''s»k betartását. A szakszervezeteknek kötelessége ''iogy a munkavédelmi törvények rendeletek, óvórendszabályok és a kollektív szerződésben vállalt köte ''rzetlségck megvalósítását ellenőriz-''.ék. Felemelöen szép a feladatuk amelynek célja, hogy a dolgozókr. I7r<ryelmezctti biz onságos munkára a bíilesctek elleni védekezésre ne véljék. Pártunk a munkavédelem terén i? ''elteket vár a gazdasági és szak. -szervezeti .vezetőktől és a pártszervezetektől Kötelességünk, hogy pár. ♦unk .utmutatúsa szellemében \ég-rehajtsuk a szoeiallsta épitőmunkn egyik legszebb é« legnomeáobb feladatát, hogy dolgozóink érezzék magukon, t»po«ta1j''ik a tztállnl motidúit értik ót, hogy núluuk „leg főbb írtík m ember", . Kovái* tidtudor Ara 50 fillér 1952 decemb*t 6. Stom^ai Állami gazdaságaink versenye Állami giizduságnlnk voriony bi\i végzik uz o.<zi mélyüxántáit TcrvteljexitéuUkkel iiéldáit mutu: nak u termelöszöve keze''eknek é-dolgozó parasztíáguliknak. Különösen jó eredmény! értek el az őszi melyszán á^ban a za''uapú i és a zalalövöi állami gazdaságok, melyek tervük t ul''el j esi léiével jelentősen megelőztek versenvtársai. kat. Az öfizi métyszávtás veri onyén&k rangsora a köve kezö: 1. Zalaapá i 121 % 2- Zalalövő 10.» .. Gelse 96 .. 4. Káoolnapuízla 95 - 5. Pölöske 93 .. (5. Andráshida 92 7. Felsőraik 92 .. 8. Szontgyörg>-völgy 92 » 9. Zsiermondháza 84 » 10- Alsófakos 72 .. 11. Zalabesenyő 60 - Különösen a rangsor 9- -11. he- veze''tjeinek kell Igyekezniük,hogy ''muradtlsukkul ne hátrálta»«ák r. él« járók eredményeit. A ttüózásban a zulaapáti állami gazdaság ^.54, a sientgyürgyvü''.gyi 116, a kApolnapusztai 105 száza-likra o jesi elte tervé''. Szégyenletesen lemaradt azonban az al-sófakosi ÁG 37 százalékos telje, sut menyével. A szervestrágyázásban a zalalövő:. a szentgyörgyvölgyi, a za-laapá''i, az andráshidai, a zala-besenyői és a zsigmo dház'' gazdaságok tuheljesi''e"ék tervüket. A felsörajki gazdaság az u''olsó, mindössze 71 százalékot teljesitettek ezideig. A pontértékelés szerint a gazdaságok sorrendje a köve''kezö: 1. Zalaapáti, 2- Zalalövő, 3. Szentgyörgyvölgy. 4. Andráshida, 5. Kápo''r.anuszta, G. Pölőske, 7. Gel-se, 8. Felsőre ¡k, 9. Zalabesenyő, 10- Zsigmor.dháza, 11. Alsófakos. A MIÜGIEVILL éves tervét november 22-én lelfesitette A MEGYEVILL, a Zala megyei Villanyszerelési Vállalat dolgozói örömmel jelentették, hogy 1952 ~évl termelési tervltket 100 százaié kos tervszerűség jnellett, 98.5 szá. zalékoa létszám, 95.3 szá?uléUoa munkiiübéralnp és 92 száealékos összbérnlap felhasználásával no. vombor 22.én tcljegltottók, Av, egy állományi inunkáNia cs(J termelési érték 291 százalékkal volt magasabb a tervezettnél. Az igazolatlanul mulasztott órák száma 0.4 százalék az összes órákho;; vlezonyitva, A jó eredményeket ugy érték el, hogy pártunk iránymutatását betartva, állandóan nagy gondot fordítottak a munkafegyo. lem megszilárdítására, a munka. Utó telje» UthHimiAláHám é.s A ax^kmal Mpuó* növelénén». Harcodon nagyobb lelkesedéssel az Ásványolaiktuiaió és M6W''uró Vaiia''at a Ismaradás oeliozásfiért A nagykanizsai Ásványolajku u ó é? Mélyfúró Váilala: a megyé bon nz^n kevesek közé tartoiik, .imclyck nem diCEekcdhc nok eted-ményekkel a terv eljesi.éal illetőin A vállalat november 20-ig csupá.i 43.8 százalékra e.jesi e >e havi tervó''.. 723-373 forint er.ékü felajánlásából- 318.CC0, a 777.400 forin: ér.ékü anyag akarékossági felajánlásból 479 003, m:g az önköltségcsökken ésre teli 6Ő3-256 forint értékü felajánlásából csak 3S2.627 forint értékű te''jesi.és: ér el. Az összválialás ér éke: 2154.149. mig a eljesités 1,179 981 forint. A vállalatnak csupá,.i néhány garnitúrája ér! el k;mcgasló. teljesítményi. A Rotary 2- november l-''ö! 20-ig 181 százalékra ''eljesi. te te tervét a Ro''ary 20. garnitu-ra ugyanezen idő->alatt 138.3, mig a Ro''ary 9 es 116.6 százaíékos erv eljesités'' ért el. Azonban, ha ^ekinte b? vesszük, hegy ezek a garnitúrák főleg kezdő furáíoka» végeztek akkor az elismerést későbbre arra az időre kell fen- tar. "anunk, amikor majd több körül- ekin éí nagyobb cróícszilcst kivan a terv.cljcsl.és. A leir.aiadás cginkább akkor köve''kezík be, am kor mélyebbre hsadnak a íurás al. A munka lendúle ínek csökkenésé. aZzal m-gyurá-zák, hogy lem kapnak eleg:ndó görgős vésőt, valójában azonban a gyakori szorulások, szakadások gátolják a erv e jesi éít-Nagyon sok időt kell forditaniok mentési munka atokra. A főfuró-mestereknek, íurómestereknek, de a garnitúra valamen yi dolgozójának is sokkal körül lekin őbben. nagyobb gonddal és lelkiismere''c-rebben ke l végeznie munkájá . A szorulások oka nemcsak az iszap, minőségéban, hanem a dolgozók munkájában is rejlik- Az üzemi pártszervezetek ellenőrző és felvilágosító munkája nagy segi''sége; nyui+hatna, s kell is. hogy nyújtson ezen- a ''éren- Jövőévi tervük sikere ragyrész'' a''tói füeg, hogyan valósitoí''ák meg 1952-ester vüket. Mozgas-ranak '' mee minden erőt, df"*itsenek fe'' minden tar a-''ékot az u''olsó naorv lendüle''hez. a lem- r?d6s behozásához, a terv ¡el-ieeitéséhez. A valkonvn» dolyo/A puruHxiok december 2l-re tuite jeoiltk tervüket Yalkonya küiség dolgozó pnrB«st> jni november 15-ro tnlndenfolo -termény., állat, én állati termékből tel. •(»«tették egészévl bcn<lá»ukat. At elért eredményeikkel nem elégednek meg. hnneni tovább fokozzák azokat. F.nnek érdekében a dolgozó parasztok december 21 tiszteletére Rá. kosi elv''ársnak irt leveliikben a ter. vülc túlteljesítését vállalták. Pályázati felhívás A bánya, és energiaügyi minisztérium 8 hónapos felsőfokú geofizikusképző tanfolyamot in-dit a természettudományi karon Műszaki Egyetemen, Műszaki Föiskólán végzett fizikusok fizikakémikusok, elektró, vagy gépészmérnökök részére. A tanfolyam részvevői az átképzés időtartamára a budapesti Geofizikai Intézetnél nyernek alkalmazást. Munkaidejük napi 8 óra, ezen fe-lül kb. 5 órát kell tanulmányaik, kai (előadás, konzultáció, egyéni tanulás) fog!alko?niok. mégha-tározott tanterv szerint. Az át. képzős mérnökök tanulmányaik befejeztével az Eötvös Lóránd Tudományegyetem természettu. dományl karán záróvizsgát (dip-lomaterv) tesznek, melynek eredményeképpen geofizikus flip o-mát nyernok. A szakképzésben résztvevők munkaviszonya folya. matos, tanulmányaik Időtarta-mára utoiwó 3 havi fttlagkenwotU. kot kapják. A tanfolyamra je-lentUPKÓst liáHbitn kall benyujta. nl « bönyfl. én enPVglaOgyl ii»t-nl«8té»Juin i.Mmélywti frton/tA-Iviiia WBp. V„ Mnikrt.ti 1« ) 10A2 U^eembM'' liú 20 lg-a koxft adntok féHUnt«té»ével! nf(l. letúsl év, hely, anyjn nev«?. 61-1. raj/., munkithely é« bot)«»! á« Je. lenlegl havi (teázott Jövedelem. A bánya, és energiaügyi ml-nlsztérlum 6 hónapos felsöfoku gumiipari tanfolyamot indít a természettudományi karon. Műszaki Egyetemen, Műszaki Főiskolán végzett • vegyes: ek. ^agy vegyészmérnökök részére. A tanfolyam részvevői az átképzés idő. tartamára is gumiipari vállalatok, nál nyernek alkalmazást Munkaidejük 8 óra. ezen felül kb 5 órát kell tanulmányokkal (előadás. konzultáció, egyéni tanulás) fog-lalkozniok meghatározott tanterv szerint. Munkaviszonyuk folya. matos. tanulmányaik idejére utolsó 3 havi átlagkeresetüket kapják. A tanfolyamra jelentkezést Írásban kell benyújtani a bánya-és energiaügyi minisztérium személyzeti főosztályára (Bp. V., Markó-u 16.) 1952 december hó 20-ig a következő adatok fellün-''e''ésével: születési év. hely anyja neve. é''etrajz munkahely, és beosztás, jelenlegi havi összes jövedelem. A lenti BHoianni>z<brioád levele a £ÖrÖ£ kommunistákhoz A Magyarországon járt görög kommunisták kérésw'' fordultak a ''entl FUrés^Uzem Reloiannliz-brU gádjihoz hogy Írjük nog, mit o''tek aiMír* az ügyfr», amolyórt Nlkoi* Tlf»''oi«n l«5 é« társai ölo-Okot ad''AU. A neloi?iwÍB»-biteW ImhzuIO'' vélbon válaszolt. TWnk liörttt ezeket Ir''ák: .Brigádunk fogadalmat *c''tfchogy a munka frontfán mől''óat fog harcolni « ''erv teljesítéséért, de ha kell, fogy. vérrel 1« harro''unk h^-''-A kór-, a az ón üld •r.ocUlisnvuőr!. AuguHztus 30 rr víllil''vlf. hogv oliwrt iné-nyiinkot 120-ról 130 uixaltkr* emeliUk. VáMol&iunkat lultdJM» teitük: 182 százalékos teljoait-mény'' ér Uuk el. Vállalásunkat novoml pv 7 ro is telJesHel''ük • mo^'' újból. ígérőtől teuUnkt a Bo. lolamilsz brigád a Jövőbon még kitartóbban harcul, hogy mii á legyen Bololamiloz <*Iv''(5i*« nevó> nok visotóiiro". Befejezte tanácskozásait a Szovjetunió If7, országos béke értekezlete • Moszkva _(TASsSz)- A Szovjetunió IV. országos békééi tckexteié-nck december 4-i. délelőtti üléséit folyt a. Iák IvíuI Petrovszkij akadémikus beszámolójának megvitatását, Mihail Solohov, a szovjet béke-bizottság felelős titkára beszédében a békemozgalom sikereivel foglalko-sctt. _ — A l;arnia<lik és negyedik or.-zá-;;os békcérfrkezlet közölt eltelt rövid idő alatt — 115 omlott a — a Szovjetunió dolgozói óriási «ikorcket ét^ek el hazájuk ha. talmának további megerősítése fin a kulturált« építés terén. »löfcoiaá vagyunk ha>/kéL ii/. eUé«. roll inmikitm és békés nltmtóiimn kftnk eredményeire. Minél ure6t|u-!»t»U.ol é» f''kteltnt''bbUI ítvwtii''ok )!-pcri«U»:'' k liíiborn» tervi ikxll, .mini! nviltithlmti iV uviikiiNtbbii»'' k >?Ulnek uj ItiVWfó liAlmruni folytat»* Mihail (Molwv — nullái .-/tiArilnbimn é* lin!iümn«Mtbl>iitt ¡innffílk tr ÍK''ko híveinek *mivh. MíHbH Hol olt uv lii-rvjc/énljl Klje. I'' iiifltlo, littjjy u Movht ftiflvé''/el i''-» i''odnlom képvtvlfil ttíücleM''i''jfilkliek Mtrlifik a béke i''Uca*égetui<k leleji- Irzévé?. O''aa lj0pe«ilt.»7kftjii pml\v»/.«iv n :-;,*<>vjrt t«dém>!íintk nz cinlK''ii''éy ja- • vAra folytatott tevékenységével foR IrtlUozMt. A Kzovjetuttiól«»« ti tud«''», eok sikeresen "dolgoízák ki a beteg sfgnk elírni harc, az élet meghosszabbításáért ¿s uz Időelőttl öregnég ellen íoiyő harc módszereit. ''.Munkás életünk minden ¡niiv — ni« ndotta Olga. I-iCTK^itiszkája — ''» bitét crösiti tehát''elősegíti nviadeti bor^ülc''.es ember boldogságát. A december 4-i *délutín1 záróiilé-£cn Najui Zarjian, -jsmerí örmény író elmondotta, hogy öncényorazág Tavid i*7ö alatt virág»ó szocialista köztársasággá fejlődött. A küztár-Ffiyácr ■> sok kolhozának földjeiről hek-tároakint több tnlnt 30 mázsa búzatermést gyűjtenek be. RoWmosan fejlődik az ipar és « kulura. Ezután Alekszandr Kolov nagymester, a kiváló szovjet sakkozó lépett a szónoki emelvényre. Arról beszélt, liogyan növekednek és erősödnek a szovjet sportolók baráti kap. cftolatal valamennyi ország sportolóivá!. r.lil''i-H az i>!</.tc!tdőbou Mdszkvábjin több mint 20 nemxetközi : *portvt»r ii-ityi iiir!i>tt»k. Az elnök Alekmandr (¡erafxímov-mik, ii 8r.o\ joitmió képzőm fi vé*wti akadémiája elnökének nd''& meji ii — Mi. wovjet képtóntüvé^fk iilkoMtsuiiUkal u hatalmú* ;Viívjel nép»''! a/.olfti.Ujllk, U lt''<pi-k HMM Imtht^''u m.''g«IIMUíi»át I.). varijuk előw''tflUiil — ImngoKiHl''n <li*rm>«lm»v. •*«• \tfa hívom fel nx vltrtff liiklndA kéjizflnilh-éí/elt. ''j''.Vestluék erdfe-ílúVíkcb iWtd»^ íüket. mdvéMo''likct u lu''-kéért \l vu|t w.cnt liuH''bim, K/ulún Akt''klj Itmov«, n fzov.ict. inti/» népmílvéüze (nruzla) «ólait fel. Hzfimos példával bUonyitótia. milye« órláni erc<ln\ények«(t értek ni Szovjct.Oruzia népei a ^/.«vinlifln •ípjtőmunkálMin, n k<Wii»«nság ipnrft. nak. mez«ígazda.«;tg<ínok és kuHtirá. ,jáimk fejlei<zté?élKn». A!;-ki.i llorova felszólalásával l>p. fejeződött a vita Ivnn Pewovs>.kij •kadémikus beszámolója felett.. . "Az értekezlethez tiagjszáma iid. vözlet érkezett a Szovjetunió dolg«-»-/.ói''ól és a kUltóIdi K4ce\x-delmi ''szervezetektől. Az értekezlet részvevői ezután "íyhangttlag megválasztották a szov. ir-i l)ékevédelmi bizottság 127 tag- A bizottság tagjai a termelés njltól. sxtahánovlsták, élen. járó kolhozparasztok, a szovjet tudomány és kultura ne-ves kép\iselől. Ugyancsak egyhangúlag választották meg a népek békekongiesszu-sára utazó 50 tagu szovjet küldöttséget. Az értekezlet küldöttei megvitatták és jóváhagyták azokat a feladatokat, amelyekkel a népek béke. kongresszusán vész vevő szovjet kül-tlölt«égot megbízzák. A többi között a következő feladatokkal buták meg a küldólUe. 8sAntoiJfinak bt* a H/ovji t nép. nek arról az elhafrtroránáról. hogy mogvódl 0 békét és Uéw. itiSiitleit-Ulvel L''irylttlmflkmiul, ukl rtt/lntóíi Uírt»k«*lk a háború inegebt/é^ro, n ImrátHáKáiiiik eliu^lylló. UK í»itv«,a ur»»á«;<>í< küKÜttl KttKdiuágl én li''tltur&IlM ItupcMtla tok klípllésére, TáittognoHák ii népek tientKoli fUK^tlenrégétirh é« s*uverónHiV si*»iitk megvédésért« vonutkoíó kb. vidolérrk''-t, »nlut it lfél«»< megflr. «é«éuck niogr-rőfdtösének U''g-fontosubb clőíellétríelt. Követeljék a koreai fegyvere« agresszió iiiegiiúínletéséí. Határozottan ítéljék el az amc. rikai agresszorokat, akik a tö-megpusz-Utás Iszonyatos eszközét, a baktérimnfegyvert alkal. mázzák, követeljék a baktérium-, atom- és a vegyihál>oru fegyvereinek és raás tönwgpu&ztitó eszközöknek a betiltását. - Az értekezlet részvevői végül ur.gy lelkesedéssel • f«>gadlák el a J. V. Sztálinhoz intézett üdvözlet szöveget. \ funáeskozást a záróülésén elnöklő Alekszej Szurkov irő zárta be. áz ENSz köz<i\ülésének december 3-i teljes ülése Ncv.-York (TASzSz). Az ^NSz kozgyü''ése december ^-án Ö5.sze-ü!t, hogy szavazzon a koreai hadifoglyok haza''ek pi ősének kárdé-M^bín benyuj:o!t indiai határozati .java-lat, a1 haíároza í javaslathoz előterjesz ott szovjet módositó indítványok cs a koreai kérdésben bc-nyuj-o».4. szovje: hatúrozaíi javaslat ügyébeai. Ir.dia kói''vlnelöjfl fúUzúl&iáüábun igyekezett rcj égetni azt a tónyl, hogy az ¡«diai ha!ún«a''i javadat — amir>''. ozt n »/.ovfc.t kliltltt ifcég lelop! ez''.o — ncfi) ailal i)utz>.u a kov.-al tUiüsUnet küvo''elé-tó,. 4* .D-n» ,iío»j''i\''lft ii kortial kérdi» W. két megoMtíiói A, .1, VU!nf«k<). « 8*ovji»''utilá k''^viK-rdt« fel''xólttliWUmti ltwK'' ''H''lyi,/, )-, fr-r indiai lmlii,»VÜ( cflfn hü/H « líowti litl''u). >n >M!t*xiin(utt''n<t, hundm unnak ft ''''twMru elhH3ihnt ■ A szovjet kÜldO:tsíg vwolö.le rAm-t ftti» . ho-y <í«cA''/s „ Imtfmtb wlc"tc h"l<u(-"-i''tltn iiicf/miintetó. ''n vtlninc-''iiri'' iKulifoyotj/ fel. t^Un f"''-(ti:ár;lás„ nyitja meg uZ a korcuí l. ''rdén valódi <fs fou tr''ntyl wcgolth''^, felé. Ezu''án Ausztrália képviselője szólal1 fc! és hangsúlyozta, hogy az indiai határozati javaslat nem törekszik haladéktalan tüzszüneí-xe. Franciaország képviselője ham;? ..békeszerető" szólamokkal igyekezet: rejtege''ni, hogy ellenzi, hog;/ a határozatba felvegyék a koreai fuídmíiveletek haladéktalan meg-nzün''.etésének követelését. Ezu''án sor került a szavazásra az indiai ha''ároza''.i javaslathoz előierjesz''ctt szovjet módosító indítványok kérdésében. Amint vár-ha''ó volt, az Egyesült Nemze ek Szervezetének agresszív magva valamennyi szovjet módosító indítvány ellen szavazo''t. A Szovjetunió, Lengyelország, Csehszlovákia, az Ukrán SzSzK., a Bje!o-rusz SzSzK a szovjet küldő tség módosító indi''ványainak elfogadása mellest szavazott. Több arab ée ázsiai ország tartózkodott a 8&a vázastól. Az 4a az indiai határozati javaslatod 5 ország küldöttt-égo a Stovjc'' Sromhot, les* dec, «. uniőval az élen a határozati javai-lat eüen szavazott. Az Ukrán SzSzK képviselője rámuia''.o.t, hogy az indiai kü:-iőíiség azokat az amerikai •■haza-.elepilési elveke * tette ha ároza:i javaslatának alapjává, amelyekről tudta, hogy eifogadha''a !a:iok a koreai fél számára. Az indiai küldőit ¿ég ezzel a koreai hahóra foly-tatá*ti híveinek táborába állt. Az Ukrán SzSzK küldöttsége — !u>tíy dőficgi''io a koreai kérdeg békés rendexését —, támogattu a «¡¡covjet módosító ^tndílvíanyoku''. u mótJojil ó Javaílutok uirj''an. is i\y. Indiai httifti''oM i invualutol a !<owti Jiétdéí) rciuItxé^ncJ« »•!''«• tudható ulapjúvá kuo''!ék volna. (ít''uw, ux Kítyosült AHnntok ké))-v!m?|n|<> lényét élten bcUmt-flp, hogy ok Indiai hulAroauU javaflat Nfmmllicn bci« külőtiböalk u/ :im> flkal javaslat ul. Ai EgywiUlt Államok képviselője rámu a ott. hogy az indiaj ju-vanlat alapjíit a hadifoglyok •önkéntes ha».atclepitt;ének'''' elve ké. pezl. , Hangsúlyozta, hogy a Koreában folyó hadmüveleteket mindaddig nem szümetik meg, amig meg nem oldják a hadifogolykérdés . Ezr.al Gross megniu''atta mindazoknak a • magyarázatoknak* hazug voltát, amelyekkel Menőn, India küldő-te előhozakodott. Az indiai küldőt i ugyanis állito''ta, hogy határozati javasla''a állítólag a Koreában fo''vó hadműveietek megszüntetésé! célozza. Skrzeszewí-ki, Lengyelország külügy minisztere kijeién.''s''te, hogy Lengyelország küldő''''sége azért szavazott az indiai ha''ároza+i ja-va«!st ellen, mer''1 ez a va''öságban z koreai háború foly''atására irányul Kiemelte, hogy a szovjet mó-dosi!"ó inditvánvok gyökeresen T^esrjavi^ák volna az indiai határozati javaslai ''ar''almát. Sekaninová.'' a csehszlovák küldő''tség vezetője rcmuta''ott, hogy •küldő''sége nem szavazhatott az amerikaiak koreai poütikájá* tá- "y, . . .. . mogató é? a koreai Aáboru meg- J^''-^Cre egyelleji reális i,val latot sem tav''almazó indiai ha''á. vozati javasára- A csehszlovák küldöttség vczo''ö. jo kiemelte o szovjet javasla''ok rendkívül nngy jclentósígót a hó- ke megteremiéíe szeniT>onl, Ezután szavezásta tették fel azt a szovjet határozati javasla''ot, amely inditvánj''ozza, hogy a Koreában hadat viselő fe.''eknek ajánlják a haladék alan és teljes ''üzszüne et, s hogy a hadifoglyok hazn''elepi''ésc kérdésének mog^dá. iá: bízzák a koreai kérdés békés rendezésével foglalkozó bizottságra. A javua''utot at amerikai-angol többség ulu''asitatta. meHe"e öt külüü''Ué» «avatott, 14 kUldött artózkodott a «»avaiá»''''61, "Négy oi''nüúv kUldütUéíro nem volt jelen az UU''wn. A/■ UUH v.''íjéii — smT.yÚBjiiiwU m^ulndoko''ú'' ftul —, bt?«xé<U''i nvm. ilott K. V. K^xclov, a nj«loru«s Sxovjot fiy.urialln''a Kli*tft»''pt!HCi<r kiUU''jymtnírtRtüio. vu bjtloniaz htll dót''sé''f voxKéJe. A niHorucx SzSxK kUltlü''t.^.«o — mondotta KUzolov —, aí India'' határosa:i javaela'' el''cn üzavuzott mert ex a határozati iava»''at nem ina elő a Koreába« folyó hadmű, veletek ténvlcges és haladéktalan mc«T»z:in''e ését. Kisz^lcí.* hangtalyozla: a Szov-je''unió békés javas''atait egyön. ''otü támogatással fogadta a koreai és kínai nép, s az egész haladó emberiség, mert mefrmu''a''ták az egész koreai kérdés békés megöl dásfnak igazi útját. Az elfogado''t határozaM javaslat azonban a Ko reában duló véres háború folyta-tásá'' jelenti. Ezzel az üléf végetért. R S?ov!elufi!6 IV. országos béüeérieííez''ef&nok OtívözSete I. V. Snáhnhoz Moszkva (TASzSz). A Szovjetunió IV. orszi''tgos békeértekez-lele üdvözletet intézett J. V. Sztálinhoz, Drága Joszif Vissrárlonovic«: JU, a IV. országos békeérte kezlct küldöttei, hazánk fővára. sábao,'' Mosxkvábau összegyűlve, forró, szívből jövö üdvözletünket küldjük önnek, az egész haladó emberiség lángeszű vezérének és bölcs tanítójának — hangzik a többi között a távirat. A békéért és a népek közötti barátságért folytatott harc et választhatni tanul összefügg az ön nagy nevével, Sztálin elvtárs. Az ön lelkesítő szavaira — napról-napra nőnek és erősödnek az egész világon a béke híveinek erői. A megszámlálhatatlan erük első soraiban a szovjet nép halad. A szovjet nép uz ön bölcs ve. xetéftével, Ix''iiiit—SitáUn iiuk.v pártjának vezetésével, helyrejUlltottn n*t a sok száz és e/fr vár ok'', ti/xuiet én gyárat, nmcl.vet a frislhz. ták barbár bordái romboltak le, uj városokat üzemeket, gyára, kai. egyehwket és Iskolák-it éplteff és épít fártMlhatnt|«n«|( hátúim!* vl/huönuU^ket. és öutd^úTUtls^relift létesít u VoIrú», „ Ilonon, u Dnyepert«!» és u* Anm »arján, A* ön láiiK<''«KM flniélt''U ntilvol, drága H*«áltn lílvtftrx, r»u H.vok''6 fénnyel világítják meg népUnk tdőrHiultidiUtUiak uljái u koiitniiuiUtiMiH t«<lj«^ győ/ilmc t«'' lé. A IV, orsttáKo* l»éknéHflte/.livt ujru klf«>,^y,éi»i«i jutUtttn n im«y saovM nép hol».«vrtir1vál íh houv »*oi''«mn« ndlMWIJék. mlndi nhlvfl, nkl hsiihiléu tbrohs/lk iim iiJ háború oliuu rltásrtm. a béUn ni«<«védé»ére ést''u«asi«|<rtiilUi\srtm, A fexovji''tunlO nép<»l éhettm Allnitk u béfce vár Iáján, nem ti''t. nck uháhortu gytijtogatók íniyo««* tfnt-üfll éx késrek. Itogy di tdí» c^''-pásl mérjenek minden ttgross/orr», ntnel.v wtvarnl inrré^wliní békés munkánkat, s/abudságutikra és függeflciiséglínkro törne. Szivünket az ön szaval lölllk eh ..Ami a S*ovJidunlót Illeti — a Szovjetunió érdekel egyáltalán nem különithetök cl a világ, béko ügyétől." Egészséget és hosszú életet kívánunk önnek, drágn Joszif Visr-ft/árlonovlc», a szov jet népek és az egész emberiség örömére és bo''dogságára. Éljen k uépek közötti béke: £Ijcn a béke nagy zászlóvivője, minden nép igaz barátja és tanítója, a nü szeretett Sztálin elvtársi, k! Ma kesdéídik a DfSs I. országon ér1eke*?e1e tának végrehaj ásáről é± az I''jir-sási Szövetség további feladatiról. Az országos értekezlet kiegészíti a DISz központi vezetőségét is. A tanácskozások két napon tartanak. Ma reggel kezdi meg tanácskozásait a DISz első országos értekezlete az országház korgrcsszu-l termében- Az értekezleten Dénes István elvtárs, a DISz fóti kára tart- beszámolót a párt Központi Vezetősége junius 28-i hatávoza- Méray Tibor elvtárs előadása, a rádióban Mérny Tibor elvtárs, a Szabad Néji Ko reálián járt tudósítója, vasárnap lS.SO-kor előadást tart a Kossuth.rádióban, Méniy elvtárs másféléves koreai . tartózkodása alatt személyesen győződött meg a koreaiak és a klnal önkéntest k liflsl helytállásáról, a» iuuerlk»! Imperialisták és esatlósuik barbár cselekedeteiről. l>rszá»iolójá-ban megismerteti majd. azt a gigászi harcot, amelyet a koreai nép és a klnal önkéntesek folytat, nak hazájuk üiggotlenségéért, ¡i/. egész világ békéiéőrt, Mérséklik a kivetett kártérítések összegét azoknál a hátralékosoknál,,jakik decemberben teliesiiik beadásukat A bi>H)ilJié?! iitluUxter leguj»''»!! niidi''lilt'' l(«lM<i<''i»éjí«''i ml a bfgyllj''é tutit teljt«."|tr«i< tiilalt kividen- Itú» téfitéü tbs/fxéink e*{lUketllénére u/.okiü''d a p<imelftknél, nklk-n kO* vi''iko/ö nnpokbitit, de Irnké^lbb «''o* •ember íll.ig tiilteljwlUk. Illetve tel. joxiíik beiulí\>ukt\t. A fettdclel érlel-tnéljen ttngyobb mértékben csökken» tik uttnnit a termelőnek a kártérítését, aki korábban tesz eleget kötele zclt^égénck és azét is, egész beadásának teljesítésével mindenféle terményből, tehát tojásból és tejből is — megszünteti h&raKkát. A csökkentés, amely a beadás elmu-tiisztása miatt kivote''t ötszcs kár. térítés együttes összegére vonatko. üik, 16—19 százalékig terjedhet. A rendelet azokra a hátralékosokra is vonatkozik, akik már előbb felszámolták hátralékukat és teljesítették beadásukat. Elhalasztották a háborús szerződések ratifikációs'' , vitáját a bojBai parlamentben —, hogy az Adouaucr-komány nem rendelkezik határozott többséggel a felsőházban és valószinüle" er nz Beriin (MTI), a ,,DPA''• nyugatnémet hirügvuökaég jelentése sre. rint Adenauer felkérte a bonui par. lament alsőláizát. halassza el a bonni és párizsi háborús egyezmények, harmadik olvasásának vitáját. Mint a londoni rádió jelenti ..Ade. anuer azt állítja, hogy azért kérle a ra''ifikáeiés vita elhaln-sztását. mert előbb a szövetségi alkotmány. h;ré>«ágltojc fordul íuzat a kérdéssel, vnjjon jn^a vaa.o a jmrlameut fel-«óliáziumk telje« egéuükbcn mog vsgílni nz egyezm''nyiíkoi." „Emlókoztotai kell árra — mond .¡n a londoni ríUUó hUmogyaríirója felsőházban és valószínűleg ez az -•ka Adenauer elha''ározásának".. A j Joes'''' ciniii angol burzsoá ''ap igy konuneatálja a bonni kan--ellár lépését: „Adenauerack nem-a parlamenti ellenzékkel kell megküzdenio. hanem a kormánypár. tok soraiban is agfiályoakodó "hun-gok Imllatszanak a Tatifikálúpsal ^tűiben, A ratifikálás oltialasztásá. tűk minden bizoiuival tv. volt az ka, hogy Adenauer előbb szilárd ''tormfinytöbbségot aknr blílonltanl oblxn a kérdííben'''', 1''!/. na wjitbb i«''t»»lelk^ó4 l»>U«*t«»v*» ott/!, iiogy a liátrnli''ktMM''k b<mdA»u!< ,yt<rs U''IJesltésövol, ttilkljfttllé^''v'' l /''li''htíwtt OMiUktti''nék n tájuk kivetett ktil''téiíté« öWM''fíét. időjárás jelentén Várható idűjJrúx: kisebb felhő* itvontilások, legfeljebb egy-két he. lyen kevi»« havuzással. Egyes Ito-ycken köd.''.Mérsékelt északkeleti, keleti szél, a hideg idő tovább tart. A várható napi középhömérsék 1 o" december ü-án, szombaton 4 f«k ilatt^ lesz. tyf tá«lfmf*t<Mfí y Értékelte eredményeinket, megtárgyalta feladatainkat a megyei párt választmány Pinteken délelőtt 9 órakor-gyűllek össze a Zala megyei pártvá-laázimány tagjai, hogy megtárgyalják a megyei pártbizottság apparátusának munkájú. Tóth István elvtárs, a megyei pártbizofság ''jtásodtitMra üdvözölte a megyei pártválasztmány tagjait, majd Szí tf. ti István elvtárs, r. megyei pártbizottság párt- és tömegszervezc-\tk osztályvezetője tartotta, meg beszámolóját. Az 1951. év december 2-i párt. vs ''Kormányhatározat és Gerő elv. uus legutóbbi beszédéből kiindul-, ,• ismertette iparunk ós mezősi. ctaságunk 1052 évi fejlődését. •\-.)d megyénk eredményeiről bc. ■ •„c''vo a kővetkezőket mondotta: MEGYÉNK IPARI TERMELÉSÉKOR < ,-vö elvtárs^ megállapításai . .ios fj: észében érvényesek me. Üzemeire in üzemeink ¡.v-t kivételtől eltekintve tel-:.a;cl< túlteljesítették tervel., .í cUihAnytozuíunk. maga»--.,.•0 vft i.iJnt ínlc Jó -cicilményok. .;. ¿u.ir,ic.<lhoU»:tk be, A felölő*. . ,wí ''idji után mrgjuvult lóg • ,v''..iis.ínU !«;vvti:ljc»lté*0 is. A - •''.ira;»»iíi«j>Kl Hnhagyárbnu iMon-f~\ objektív uelrtatágekiti hivat, v.i «ka^áU mMimgynrdani u ■rv teij<*iu*ébotf 1 viilő lemAVft. l''.llit''vt. A/, évca tervel lésüJetélboft Ím i) U''ljotílleiliink h máv ''.»KMt . .» Ucll .készülni us 1033.03 lerv. »«uginduláaái A MEZÖGAZDASAG JtóL Növénytermelésünk ez évben fitös mértékben elmaradt a loivlcu előirányzottaktól. Az uj. Mpttsu gazdasági együttműködés, «■3 a kölcsönös segélynyújtás tet. í j lehetővé számunkra," hogy a fagy és az aszály ellenére is biz-tosítoi''uk népünk ellátásit és népgazdaságunk fejlődését. Purtiunkcionáriusaink egy része arm látja eléggé az idei rei dkl-~vüU kedvezőtlen időjárás okozta Károkat. Ez még Inkább áll az egyszerű dolgozókra, akik azt látják, hogy A fagy és aszály el. *.nére üzleteink tele vannak áruval és iparcikkekkel. A dolgozók * zl természetesnek veszik és számosan vannak olyanok, akik ne-hL-zraépyezték, hogy a kenyér szl. ne barnább lett. Indokolatlanul r.agymennylségbcn vásárolnak fel megyénkben lisztet, kenyeret, Ksir: és egyéb fontos közszükségleti cikkeket. Funkcionáriusaink a felvilágosító munka helyett passzív szemlélői a» Ilyen küzellá-tásunkatt veszélyeztető cselekmé. aytkpck. Az állami gazdaságok, termelő. .s?övetkozet"k, egyénileg dolgozó jüuasztok. akik megfogadták a párt .anácsuit i* ulkalmaxták a íVjírtt .szovjet ngrolcclinlkni mód. sz''.vekct, eokk.il jobb eredményt t ; tok «1. mint a hammló körfWmé. •nyék között gazdálkodó állami ^r/.<lu»!lgok;~-terme!öc*oportok 6» , vs.vónllog dolgozó parasztok Ter. Vmulucioportjalnk kcrcsztaoros őszi vetési tervüket 170 száz.i-léimt teljesítették. Mógyónk állatállománya Is nö-yeketrctt ebben az évben. Az uszályos esztendő következtében nehézségek mutatkoznak az át. telcltetésben, melyet a silózási terv teljesítésével kell ellensu. fyozni. ( Dolgozó parasztságunk mindin^ kább megérti az állammal szembeni kötelezettség teljesítésének szükségességét, másrészt párt. .szervezeteink, tanácsaink és tő-megszervezeteink a begyűjtési munkában jól megállták a helyüket. Több terményféleségből azoa. bs® elmaradásunk van. Tanácsaink ne feledjék, hogy a verseny értéke lése után ''a begyűjtés tovább fo-jyik.mert a tervet a mezőgazdaságban is részleteiben kell teljesíteni. TERMELŐSZÖVETKEZETEINKRŐL Egyes teimelöcsoportok belső életében lévő hibák; a vezetés gyengesége, a rossz muhjjaszerve-zé3, a munkafegyelem lázaságai alacsony terméseredményeket hoz. V;*k. Gyengék a termelőszövetkezetek pártszervezetei is. A mim. ka megjavítása érdekében fokoz, ni kell a felvilágosító munkát az egyénileg gnzdájkodó párttá. gok felé és nagyobb gondot kell fordítani a termelőszövetkezetek pártszervezeteiben a tagjelöltfel-vételre. Pártbizottságaink ós az alapszervezetek előtt komoly felada tok állanak, amelyek érdekében meg kell szüntetni a pártmunká-ban mutatkozó fogyatékosságo. kát. emelni kell a vezetés színvonalát. A PAKTMUNKARÚL Pál tvezetési munkánk legfőbb hiányossága. hogy vezető fuuk cioulviuKiilnU még mindig nem váltak területük guzdálvá, Még «ép «zámmal vuunak olyan Üzemi párt titkáraink |m, akik a in(l íjs.-ikl fis politikai vertéét két különálló dolognak képrellk, Nom látják a kottü közötti pmi''om öíttstefüggÍNt, hogy u Jó poltttknl munkát u termclúM cmlményelvol leolt lemérni, Vezet étd munkánk fOKyutékoöhágu t\ü IM. hogy ur. elvi irányítás (u cllenörstés holyett Bokszor operatívan beavatkozunk a;; állami és gfizdu.iági szervek munkájáfo.i Több pártazerveze-tünk a begyüjtéa idején az irányi, tó és a felvilágosító munka helyett magát a begyűjtést végez-ve. ezzel elvették a tanácsok önállóságát, közben pedig megfeledkeztek a púrtéplíésről. Veze''ési munkánk '' alapfeltétele a káderek helyes kiválasz''asa és a végrehaj ás ellenőrzése munka-jának megjavi ása. Malenkov elvár« erről az SzKP XIX. kon-grcsfzusán a következőket mondót ¡a: -A végrehajtás ellenőrzésével; mindette!: előtt az a célja, hogy feltárjuk a hiányosságokat, leleplezzük a lörvény''elcnségekct, ta-na esőkkel s.egitsük a becsületes ]>v r:fit nkciyíiáriusokat, megbüntessük a ja vithatu t la nokat, gondoskodjunk az elfogadott határozatok végrehajtásiról, ''tanulmányozzuk a tapasztalatokat és a tapaszlalatok alapján biztosítsuk a kitűzött feladat leghelyesebb, legkedvezőbb és leggazdaságosabb megoldásul". A végrehajtás ellenőrzéséhez meg kell ismernünk a határozatokat és •a rendeleteket. E téren van tennivalónk. Ellenőrzésünk másik hibája, hogy hiányos a helyszínen adoft setftség, púr''.bízoUságáirk munkatársai rövid ideig tar''.óxkodnak ti pár''szervezü''ckiiéT, így nem ismerik meg aaok problémáit, nehézKí-jrcit s kevís javasla''ot, tanáeso* adnak n muivk.» mogjtiviiá''iíilioz. Gondo.iftbb. ulapo.s HcgiüüKad''is után tudják cw»k a!»p«ervezr leink önállóan, a maguk erejére la. mnszkodva olvégesni munkájukat. A KÁDEREK KIVALASZTA- SAROL ÉS NEVELÉSÉRŐL Meg kell ismernünk saját apparátusunk munkáját, . munka ár-saink képc^rógoit és hibáit. Egyesíteni kell az osztályvezetők ¿3 a munkatársak J.évékorysógéU Ma-lemkov elvtárs a kádermunka nieg. javi ásával kapcsolaiban a következőket mondotta: Magasabb színvonalra kell emelni a páriszer. veknek a káderek helyes kiválasztásával, elosztásával, nevelésével kapcsolatos munkáját, szigorúan bc kell tartani a funkcionáriusok helyes kiválasztására vonatkozólag a párt által megállapított elveket, kérlelhetetlenül harcolnunk kell az elvek megszegői elten, kíméletlenül harcolnunk kell a káderek kiválasztásában vm''átkozó bürokratizmus ellen, javítanunk kell c yeze-tőkáderek minőségi összetételét, bátrabban kell vezető munkába kiemelni olyan embereket, akik odaadóan szolgálják a várt és cz ország érdekeit, '' akik jól ismerik munkájukat és képesek előbbrevinni azt a munkát, el Icell iúvolitani a rossz, elmaradott, alkalmatlan, lelkiismeretlen funkcionáriusokéit''. Malenkov elvtárs tani''ása sok»zo. rosan vonatkozik a mi munkánkra. B!ö kell léptetni azokat a ká-dereke'', afrik pzilárdak, jellemesek és he''y''állóak, le kell váltam mindazokat, akik lelkiismeretié-ül, hanyagul végzik el párimegbiza-tfisukat. Véget kell vetni «ze lércn mutatkozó megalkuvásnak, hogy nincs káder. Káder van, csak meg kell találni őket. Nagy gondot kell fordítani a káderek nevelésére. Apparátusunk többsége fiatal s ez még köve.e. lőbben állítja elénk nevelésük, segítésük szükségességét. A káderek kivaasz''ásánál még jobban kell érvényesülnie az éberségnek, mer'', meg nem egyszer hibák muta''köznek egyes pán bizottságok káder-munkájában. Kádereink az egyre növekvő feladataikaf akkor tudják elvégezni, ha álíandóa.i képe-zik magukat. A politikai, szakmai képze''-.ség^hiánya nem egy káderünk munkáját fékezi. Több elv-láw elhanyagolja a tanulást, » cz különösön a kampánymunkák idején mutatkozik A munka •tervszorübbé tételével, a tunulás ellenőrzésével, sogi négóvel, u ta-nulán eJmulus/.''áaáért való fele-l!iMMéprevonű<iitt; dön''ő forduWot koll elérnünk a jövőben, Nagyobb kövttielménycke! koll állítani magunk in munkatáríiuink u»wnel cm pulit lkai k6p*el''Héffúvo! Kxombun. EmoHolt g\>inlot kell fonlllunuiik Segédanyag az SzKP XIX. konjfre$$znsának tanulmányozásához Az SzKP XIX. kongresszusának anyagát tanulmányozó propagandisták és hallgatók e két táblázatból és az idézetből szemlélt^ tőén láthatják a Szovjetunió hatalmas arányú fejlődését, a tőkés áí. lamok hanyatlásával szemben. Ez a két táblázat és az idézet azt a célt szolgálják, hogy minden párttag és pártonkívüli dolgozó a kongresszus anyagát tanulmányozva munkáját még eredménye, sebben végezve harcoljon a szocializmus éDitéséért a béke védelmééit • " i * bot**» ft • tikfe tuíHtk WMltitMk pi^ül KiUi tu ál''nláno.t év f»/.iikinaj »nílvoUíéif oUnjútliúwúu la, Ndm »wVad el-fogadiuutk u nütézségekr« való hl-vatkwás!, ha a ''¡viu!áj<róJ von .-zó. Aki elhanyugoljvi n noti''.ikai é" szakmai továbl>képzéf.ét. az nem ''udin elvégezni a párt által rá^izott fe''a4ito'':at és alkalmatlanná válik funkcióiári. Nagyobb gondot ke l fordítani a sajtó, mindenekelőtt a Szabad Néo rendszeres olvasására. A Szabad Nép a pártmunkás kezében szerszám, c.mi nélkül dolgozni nem tud. Pár munkánk minőségi megja-vi''ásának fellctele a bírálat és Önbírálat, az alulról jövő birálat kíszélesitése és biztositá.-a. A bírálattal fejlesz jük a pártszervezetek öntevékenységé'', megszilárdítjuk a párt- és az állami fegyelmet, e''öíogitjük uj sikerek kivívását a szocialista ópi''és valamennyi területén. A legkeményebben fel kell lépni azokkal szemben, akik figyelmen kivül hagyják a-dojgozó tömegek által gyakorolt birálatoi, javaslatokat, fel kell lépni azokkal szemben, akik elfőj ják a bírálatot. Megyénk eredményes munkát végzeit az elmúlt hónapokban. Sikeresein cldotivk meg az aratást, a cséplest, a harmadik békeköl-csönjegyzést, i pár! agsági könyvcserét és most a begyűjtést. Ezek az eredmények lekesítenek ben-jiünko; ujabb sikerek elérésére-Gazdug tapasztalatokkal rendelkezünk. melyek felhasználásával tel. jcs erővel kell hozzálá''nunk párt-mot." kánk fogya''éko?ágaínak kiküszöböléséhez. Ehhez nyújt segít, ségot az SzKP XIX. kongresszusának gazdag, minden kérdésünkre váluszt adó nnyaga. ftljUnk ezzel a lohe őséggel, s nap min''nap tnnulmftnyozzuk Sztálin elv ára zseniáli« nagy müvét -A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjo!uniól>an*, melyot Rákosi elv''árs a XIX. kongresszus ajándékának nevezett, s mely világító fák''yaként mutatja meg számunkra az! az u''at. melyen a Szovjet, unió halad, mely a ml ragyogó jö-vünkbe is vezet. (A hozzászólásokat lapunk következő számában közöljük.) PARTHIR A FARTOKTATAS HAZA HÍREI Értesítjük az „elvtársakat, hogy folyó hó S-ún este C órakor a PúTt-oktatás Húzóban, előadást tartunk „A Szovjetunió v.j ötéves terve ha-te.hnas lépés a kommunizmus építésé, nel: utján'''' címmel, központi előadóval. A propagandisták és a káderok, tatás hallgatói részére, valaviiHt a párt., tömegszervezetek, gazdasági vezetők és népnevelők részére a, megjelenés kötelező. ) .m I»» IW HM MN HM nn l«N I.JI l»M HM HU >U) INI MM Olt IM IMI IIU HM »«• „ Amint a fenlt tal.»IA/.utliol lat. hitté, — mondotlív Miüonkov elv. társ — a Szovjetunió Ipari termo, énének volumene 10.11.hon lt)2ll-hi>K vlH*onyltva 126(1 •/• volt, vagylit cz alatt az Idő alatt cnaknont ti. zenliúrom«»/.oro»rii nüvekede'' t. A szovjet Ipar a -háhoruutánl Időszakban, ugyanugy, mint n háború előtt, a békés termelés fejlesztése alapján töretlenül felfelé Ívelő vonalban fejlődik. A fenti táblázatból az is kitűnik, hogy az Amerikai Egyesült Államok iiwirl tonncltao ha li»;t> és HI.S!) közötti Itfifn/nkhait <«gy. helyben topogott. Késtftib esupúu azáltal umelkcdott, hogy a második világháború Idején « hiullter-mclés crfísen ni3vciu>dott, mnjil I*. mét jrlcnttísrn visszaesett és csak a koreai nép ellen Indított háború , és az erőltetett ütemtt fegj verke-zésl hajszára való áttC-réa követ. kcztél>en növekedett meg Ismét, s igy 1051-ig az 1929. évi termelés kétszeresére emelkedett." a ikiontosaii UUMKIKItK XtSZllVOHAU 195£-ilt* az 194?. (v Vffitll (kvCntes Aiak szAzaKkAiam xentCk II«MUAM''''|M||I|I|I PARTtPiTtS Úlmutaldst nyújt a mindennool pórtmunkában *Sá& USA A* Ff*. E3 a táblázat a2t a hatalmas különbséget mutatja, amely a Szovjetunió és a tőkés országok között a legfontosabb élelmiszercikkek áraiban van. Megmutatja azt is, hogy az Egyesült Államok a többi tőkés ország rovására vi-szouylag jobb helyzetben van pil- lanatnyilag. Ez a táblázat, azonban azt nem mutatja, hogy az élelmiszerárakon kívül jelentő. 3ck a megélhetési lehetőségek kö. zöttl különbségek a Szovjet mió javára. (Pl. az ÚSA-banhárom millió teljes és több millió részleges munkanélküli van.) Sajtómunka a Ruhagyárban Rulia&yás uukban a pártsajtó olva. súsav és terjesztésű nagy nehézségekkel járt mindaddig amit: a pártszervezetünk nem foglalkozol vele- Most már komoly segítsége'' nyújt a szervezési muokúhoz. Ennek eredménye, hogy az összes mü--vezefcők, szalagvezetök versenyre hívtok egymást és a sajtóbizalmiak agitációs mnnkája megfelelő érvekkel van ellátva, így tudták megmagyarázni a dolgozóknak, hogyan segíti napi munkájukat a pártsaj-ló. ismerteti az eredményeket, rámutat a hiányosságokra s azok kr-iavitúítíihoz módszereket ad, hogy munkánkat eredményesebben végez, «essük. Vannak jó népnevelőink, mint például Szabó Mária, a 3-as szalag bizalmija, aki 17-ről 51-ro emelte oz előfizetők számát. Ugyanakkor rérrutatott Filti Mám jztohánovistfi hibájára, aki példát mutat a munkában, de megfeledkezett a párt-ajtó olvasásáról. Fiizi Mária tanult i bírálatból és megrendelte a párt-ajtót amely nagy segítségére vaa a munkában. " Most azon igyekezünk, hogy a munkánk ne kampányszerű legyen, hanem állandó feladataink közé tar. tozzon. A pártszervezet további segítségéi igényeljük a munkánkhoz, mert ez egyik előfeltétele az eredménynek. így tudjuk majd teljesL teni Sztálin elvtárs születésnapjára tett felajánlásunkat a pártsajtó ter. jesztéséért. Molnár Lúszlónó sajtófelolős. Szombat, 1952 űee. Képek a Megyei Könyvtárból ... — Végre! 111 a koisség táb-i s i 3 j. s raj la nagy fekete betűkkel: I >ió;kát. Az i;-ko!a előtt- gyerekek c^o-)K>r ja. Odébb most jönnek: egyen-kéni, párosan. - Közel a tanítás kezdésének ideje. •Nem a ''''új szépsége fog meg, s nem a novemberi reggelé, hanem a%~ ismeretlen i/.ga''.msi s cz, hogy más faluk ménekével mérhetem: vájjon iit meddig jutót.ak el, hol vánn:''; pillanatnyilag? Kzeken az embereken múlott üt. Ezeken, akik otfc állnak a <<\jgytijtő ajtajában, azon a férfin, ki ott az udvaron most fogja szekere e!é teheneit, s azon a két.- asszonyon, k¡re moil dudált rá az autóbusz vozo''-Őjc. Megcsap a fagy, ahogy kilépek az <iu óbuí»z ajtaján. S rnig a tanácsház felé indulok, mosolygok, mert azon kaptam magamat, kíváncsi vagyok az emberro, aki miatt ki lcclictt jönnöm, aki több. ¡szőri sür^t&sre som k<ildtc be u ; isztíkai lapot. Ebben még nincs : i''intni. De én azt találgatom, hogy mi''yón magr.^ milyen a haja, szeme színe; egyszóval mindazt, apii öt leszi- Az iroda kicsi. meleg és. vastag-füstü. Fel sem figyelnek rám. Megszokják már az akta''áskás lá-iagatokat. A tunácMi''kár nincs bemt, s hogy múljon az idő, az ajtóra yzügczrtc antóbuszmenc.tren-•''e> böngészem. Tan tíz percet vá-:rok, amikor az abía<kon kereiz''ül meglátom, s hogy bejön, meg ¿em lep, hogy köszönés után kérdésemre a pos.át envcgeti. Ezt vártam. Aztán kalauznak mellém ad^.-ak egy idősebb bácsit. Lassumozgásu, gumicsizmás, szűkszavú- Tudja, hogy hol -a könyvtár, de hogy mikor kölcsönöz, arról még ö sem hallott. A tanító. ki társadalmi munkában a könyv!áros teendőit végzi, tanít. Csak délután kettőkor ''.esz szabad. Vezetőm is elvégezte feladatát, igy magomra hagy. Időmilliomos lettem. Emberekkel akartam beszélni. Megismerni életüket. A .Ságvári* tszcs disznófiaztató-j ánál ckacltam össze Szabó István briKádvezotővel, aki a most készülő hata''mas tölgyajtólól, az ugyan cs tk most épülő csii''kenevelö öl kezdve megmutatott é? elmondott mindent, amit délután kel őigíneg lehe''etí mutaími és el «tudott mondani. Arra is rátért, hogy 151'' holdjuk van s jóformán csak heten dolgoznak benne. Két férfi és öt nő. A volt elnökük duzzasztót a fel a birtokot a tagság tud''a nélkül. így belyze''ük mur.ká*kcs$ hiányában nehéz, s a-, tanács serh támogatja kellően őket. Ilyen körül mények közö t az uj tagok tervezése is-lassan megy. Lakása felé mentünk épp. amikor arra kért, hogy náluk is rendezzünk be egy kis könyvtárat. Szere''nének már tu''lálni ők is falujuk határán. S hogy déltt''án a kuliulház fele mentem a megbeszélt időpontban, még mindig Szabó It''lván kérésen gondolkoztam, s nem tudtam vü. laszt adni, mi az oka. hogy meg ma sem tudják népkönyvtáruk létezését. Akkor is arra gondosam, mikor benyíto''.tam a kuüurház ajtaját, ahol a könyvtáros tereny-kedett már, hogy hamarjában ösz-szeálli''sa a kérdőív anyagát. Köz. ben belelapoztam egy könyvbe. Másikba. Harmadikba. Jól la''o«? Hisz ezek még használva sem voltak. Végre, hetvennyolcadiknak kezembe került egy. amelyiknek kölcsönzőlapján ott a szálkás, nehézkes aláírás. Újra egy csomó uj könyv. Százkilencediknek még egy, amit olvastak. A százhuszonötödik is volt mór kézben. E rosrzul működő népkönyv''ar és a fet''ti nagyon is lassú fejlődé-8? között egészen szoros a kapcsolat. Szocializmust építeni kul''ur-forradalom nélkül lehetetlen! S a kulturforradalomn-ak leghatásosabb és legszélesebb körökben használható fegyvere: a könyv. A nyom. ''a''ot* betű feltalálása ó''a az cm; ber élítét el sem tudiuk képzelni nélküle. A ma emberét pedig különösen nem. Közhelyek ugyan ezek. de uira ős újra el kel mondanunk. Hango-an keli kiáltanunk azok felé, akik meg''orpin''ak Hallják újra és újra, hogy a köny. vet eljutatni a dolgozók kezébe nem egyszerű kötelesség. Több annál. Népünk önzetlen szeretete. Pál József A nagykanizsai Textilnagykereskedelmi Vállalat , az ország legjobb vállalata lett A nagykanizsai Textilnagy-** kereskedelmi'' ViUlalat Hl. •negyedévi léire t JL05.S százalékra teljesítette 3 ezzel elérte, hogy az ország összes, hasonló vállalatai •közül az cbö helyre került. Mi tetté lehetővé, hógy a vállalat és ralaegerszegi fiókja ily kimagasló eredményt értek cl a III. negyedévben? A kérdésre a választ Roh''u Ferenc elvtárs, a tc::-tiiváJlalat vezetője adja meg: — Ha megyénk nem járt volna - élen a begyűjtésben, mi sem tel-jestthetttik volna tervünket olyan mértékben, hogy megszerezzük az orsirágos elsőséget. Dolgozó parasztságunk vásárló ereje hatal. jnac mertékben megr.övekedett. A terményekért igen jó árat fizetett ar. ¿11 »ni s azok a községek, amc. 2yek- beszolgáltatásuknak eleget téve; megkapták a szabadpiacot, olyan áron értékesíttették terményeiket, amely aztán bő lehetőséget nyújtott a vásárlásra. — A mi munkánk, a ml ered-ményiink _ folytatja Kohn elv-tára — biztos «mérője dolgozó parasztságunk s ipari munkássá sunfc élctszinvonal-emclkedésinek. Éppen a mult nap értesültem ar. ról, hogy -a jugoszláv dolgozó parasztok olyan rongyokban járnak, amit már rég félredobtak. Most is-mét elő kell szedriiök. összefol-tezgatják c ha már foltra sem kerül, akkor járnak az ezer lyuk-tói tátongó, rongyoktól cafrangos xoihákban. A Texíilnagykereskedeimi-Vál. lalat a ruházati cikkek minden ágával foglalkozik. A hatalmas helyiségek zsúfolásig vannak a szebbnél-szebb és minősé-,:-leg jobbnál-jobb ruhákkal. A ml parasztságunk, a mi ipari dolgozóink ma már Igényesek. Ala-posan megnézik, mit vásávoif.ik. Az udvarban elhelyezett hatalmas cipőraktárban ''a legkülönbö. zöbb fajta cipők találhatók. A vállalat a cipőáru beszerzését is dolgozóink vásárlóerejéhez mér-te. Állandóan zökkenőmentesen láthatják el a Kiskereskedelmi Vállalatot, a földmüvesszövetkeze tekot és a népboltokat. Az áruk minőségéről tanúskodik, hogy rengeteget szállítanak exportra 12. A kiskereskedelmi b>ltokat nemcsak látogatják, hanem pat. ronálják is. A látogatások révén tartják a kapcsolatot dolgozó parasztságunkkal és ipari munkásságunkkal. A kiskereskedelmi boltok állandóan telve vannak vá. sárlókkal s itt bő alkalmuk nyílik, hogy elbeszélgessenek a dolgozókkal s még szorosabbá tegyék a kapcsolatot a kereskedelem, a dol. goíó parasztok és az üzemek dolgozói között. I gen nagy sikert értek cl a zalaegerszegi Ruhagyár ál. tal gyártott 1219 forintos kabátok eladásával. Ma már nemcsak a megyében, hanem az egész országban, sőt tt—külföldön is megismerték az egerszegi Ruha. gyárat minőségi munkájáról. A vállalat eredményeit — azon kívül, hogy dolgozóink vásárlóere. je megnövekedett — az is elősegítette, hogy jó. lendületes ver senyszellent jellemzi munkájukat. A különböző osztályok mindenben segitik egymást. Jő munkájukért a belkereskedelmi minisztérium még külcnjutalomban is részesítette a dolgozókat. További jó munkájukra biztosi, ték. hogy szoros kapcsolatot tartanak a megyei tanács kereskedői, ml osz''ályával, a MESZÖV-vel és a kiskereskedelmi vállalatokkal, sikereik igazi rugója azonban az. hogy minden tekintetben a legpontosabban betartják és követik pártunk iránymutatását. * P O K T A traktor SK működése a migyében Zala megyében a* előirányzat < Trésor SK incKalakulííát írja eló. UddiR megalakult l-''etsörajkon. Bánokszent-Kvörevön. Csesztregen, Aiiuroililaaii. Z.iUszcntcróton é* I''OlÓsUén. Nem sike-rOit incRaliikltnnt Títrlín az6rt. mert « k(iz-;í-«bcti levö íillnnit cazdasáe c* eípjllomtis nem akar Traktor SK lenni. A két mc/.iigazdu-jdiíi szektornak ez uz .-ílláspontja teljesen hetylclen és érthetetlen iiniiiíl is inkább, mivel Tűrje fiatalságának nagy ré*ze ctt dolgozik es úgyszólván ez az egy lehetőség van a kó/.ségbpn a sport egészséges fejlődésére lizt bizonyltja az is, hory a köz-séRi sportkör labdarugó csapata tneg-felel/5 Irányítás és anyagi támogatás hiányában kénytelen volt visszalepni a niegvei liéke-bajnolíságbun. íelsűrajkon. Bánokszentgyörgyön, Csesztregen és Andráshidán Jól nnlkö-dlk a Traktor SK. mlg Znlaszentgróton és l''őlöskén gyengén. Az eddigi íejirxlés Felsőrajkon a leg-jebb. I.abdnrugócíapntá a megyei bajnokságban. mint ujone. a hetedik hc-'' lyeu végzett é< a falusi csapatok közöl a legjobb helyezést érle el. Röplabdacsapata (íéril) a megyei bajnokságban sikereden vett rész:. A lövészet szintén eredményesen fejlődik. Versenyzőik a megyei versenyen Jól meg-állták helyflket és kö/Olük ez egyik u budapesti országos verseny :n Is résztvett. MHK-lervlikel túlteljesítették, akadálypályát Is építettek. A gyors fejlődés hozta magával azt is. hogy az eddigi pálya szűknek és korszcratlcnnek bizonyul és tervbe vették egy uj, korszeri! sportpálya megépítését, amely a tavasszal meg is kezdődik. Általában megállapítható, hogy a Traktor SK megalakulása FelsÖraJkou nagyban előrelendítette a sportélelet. Bánokszentgyörgyön Jól nflködik -v.: atlétikai szakosztály, amely a megye vidéki viszonylatában újszerűnek mondható. Kiemelkedik még az ajztalltenlsz-sport működése Csapatuk » járási bajnokságban a második helyezést érte el. Fejlődőképes labdarugócsapatial Is rendelkeznek. a lctenyel Járás! bajnokságban szerepeltek. AtHK-tcrvüket Ok 1." túlteljesítették. Csesztregen azóta van sport, amióta a Traktor SK megalakult. Jól összefogja a falu fiatalságát és neveli U őket. A csesztregiek Különösen a sip.lrtákiádok-ban jeleskedtej;. A nyáron rr.eg.-cndc zett szpártákiádluk cgvike volt a me t?vében a legjobbaknak. A Zala sport-levclezőjc, Szabó János falasi fiatal erről szép kis riportban számolt be a megyei lapban. Szépen fellődik náluk a labdarúgás és a röplabda is. Az andráshldaiak egyebek közt a röplabdában jeleskednek. A nyáron'' megrendezett megyei bajnokságban a vi- dékiek közfii n legjobban szerepellek. Az állami gazdaság vezetője szivén viseli ii «portot cs minden lehetőséggel scgitl fejlődésében Nem olyrfii régen ;,/. MHK-ban egy kevé'', lemaradásuk voH. '' azonban amikor erre flgyelmOkct felhív ták, rövidesen behozták ezt. sot tervfl-ket tul Is tellesiiették. A röplubdán kívül lubdarugocsapatuk van es a tenisz Is kezd náluk fellendölni. Zalaszentgróton Pölöskén gyengén mii-ködlk a Traktor SK. Az előbbiben trosvz a felvilágosító és szoivező munka; nem vonják oe a fiatalságot, általában nem törődnek/a sporttal. Völöskéíi o falusi sportkör/alakult .it Traktor SK-ra. blein! Jól dolgoztak. Kérőbb azonban, amikor IfJ. UiAk^I Boldizsár sportköri eln;k magasimb-''beosztás folytán elkerölt IV-löskéröl. egvre rosszabbul ment mindou. A munka megjavítása érdekében iirm régen a .ITSB és a gépállomás poli:.-kai vezetősége a sportköri vezetőkkel cgvfitt megbeszélést tartott, ami rCménvt nviijt arra. hogy a. hiányosságok rövidesen megszönnek. . ^ Zalában a Traktor SK-k működését megnehezíti oz. hogy a területi elnökiig nem a niegvében. nnnem Szombathe-lym. működik. Azelőtt volt ugyan Zu-laegfytw.egen a területi elnökségnek egy szerve^ aííéle kirendeltség, azonbria mo.-t ezt.,Is megszüntették. Zajában gyorson terjed r. nagyOzeniíl gaixlálkódás. egyre több és több állami gazdaság és gépállomás létesül fiz a körülmény feltétlenül Indokolttá teszi azt. hogy ezeknek a szektoroknak fejlődő sportját segttsftk. A segítésnek eavik hathatós eszköz«? lenne az. ha » Traktor SK-k tózpcnila nálunk Is le* tesitene legalább egy. kirendeltségi szer. vet. amolv összefogriá, iránvitaná, segítené a megve. Traktor-sportköielt. Az a megve. .-.me''vlk a bcgvill''éshen llye.i ló eredményeket ér cl, ezt meg 13 érdem!!. VASARN''AP MAGYAR NePKÖZTAR-SASAGf KUPA-MCRKÖZES LESZ ZALAEGERSZEGEM Vasárnap, december 7-én megkezdődnek az MNK mérkőzései. A megyéből a Z Vörös Meteor. Z. Épltőlc. N. Bányász, N.s Lokomotív és Lovászi Bányász csanata vesz részt a kupában. A'' csapatok vasárnap a kővetkező mérkőzéseket látsszák: Győri Szers''zámgíp-ffvár—Z. Vörös Meteor, Győr. Lovászi Bányász—N Bányász, Lovászi. • So-mogyszobl SK—N. Lokomotív, So-mogyszob, A Zalaegerszegi Építők itthon Játszik, ellenfele a Gvőrl Lokomotív csapata Icíz. A mérkőzés fél 2-kor kezdődik a Vorós Meteor pályán. '' Nem éppen feltűnő ház Nagykanizsán a Siká or-utea ke tö számú, de azok a. hirek, amik ki-fíivárognak falai közül, annál feltűnőbbek. Itégi eset, de még ma is nevetve beszélnek róla a szomszédok, amikor Aranyos tíszthelyeUesne ugy kipcndcrilctVe onnan az isten szolgájá:. hogy a lába is alig érte a földöt. Persze nem azért, mintha nem lenne hivő asszony Aranyos Józvefné. Dehogy. Egyszerűen csak azért, mert nem türi a konkurrenciát és a kidobás in-,kább a ké''- dudás nem fér meg :«gy csárdában elv alapján történt. Ha már felke!lőttük az érdeklődés t, el kell árulni, hogy a tisz-hdyc''.''tesaüszony a kuruzslás és kártyave''és nem éppen tijj^jessé-*ges iparát üzi. A kidobás pedig ugy történt, hogy az elhájasodott és elszőrösödött szivü kuruzsló szívrohamot kapott. Ugy érez''e, hogy itt a világ vége — legalább is az ő számára — és ez alkalomból z pap utján jó lesz valami "pro''ekcióhoz jutnia a derék szen" Péterhez, hogy ne hiába csengés, sec majd a mennyország kapu- A tiszthelyettes ur és neje, a jós ján. A derék lelki és gyóntató atyának mindössze az a szerény kérése volt a fe:oldozás előtt, hogy bánja meg bűneit, miszerint annyi testvéré! becsapta kuruzs-1 ássál, ráolvasással, tenyérjóslás-sal és egyebekkel. '' Aranyosnét ez a szerény kérés végkép kihozta a sodrából és ugy ha ározott, inkább meggyógyul, de ilyen bűnöket nem<> bán meg soha. 4 sy^ayu''ás gyors folyamatára jellemző, hogy a papi kérés elhangzása után egy fél perccel már arra is volt ereje, hogy felháborodásában kidobja a méliaí-lankodó leHdpász''or!. Tisztes iparát pedig foktattá ott, ahol abbahagy''a. Mirdebből ugyan csak az a ''isztes. hogy ezen keresz''ül tisztes jövedelemhez jutott, tisztességtelenül megkárosítva embertársait. Különösen az 1943—44-es esztendő kamatozoft bőven- A hadbavonult férjek asszonyai Aranyos-né feneket1 en kamrájába hordták a had''>efélyt to^ás, zsír, lisz'' és egyéb- föld5 i^k forrná''-ában. Persze nem fe''edkeze''t meg arról Wm, hogy kedves férje-ura, Ara-íiyos tiszthelyettes ur '' nem veti meg. a különböző nyakoiaj a ka t. Ép-pcai ezért, ha egy-egy falusi asz-szony "kereste fel, hogy jósolja meg neki, vágjon él-e még a férje odaikint a szovjot fronton, ezeknél a pálinkára specializál a magát. A háború utáni békés alapo''ok sokat ron''ot''ak az -üzletén". Egyre boldogabban, megelégedett ebben élnek az emberek, egyre fclvilá-gosodottabbak és mind gyakrabban fordul elő. hogy egy-egy .régi jó kundsaf * megve''ően köp egyet, ha véletlenül találkozik vele. Panaszra ugyan még mindig nincs oka, hiszen bár ereje teljében lévő asszony, most is kgre3 annyit a kuruzslás^al, ráolvasással, hogy gond1 alanul megéí belőle. Egyesek még mindig ^minden'' tudó" asszonynak hivják ezt a kuruzslót. Lehet, hogy sok mindenhez ér» Arairyoshé — különd sen ahhoz: hogyan kell az embereket buM''ani. kifosztani gyógyítás örve aktt — csak éppen azt nem tudja, hogy már nem sokáig lesz »mindent ■tudó*. (b. z.) L''j könyvek „URAK. PAPOK DOLYF£f LM ELEGET TÜETJJK .. / < (Széi)irodabiii) Az antológia a máírj-ar költészet, széppróza és politikai irodalom an-tiklerikális harcát mutatja lx\ Xé-riünk küzdelmekljen gazdag története során megismerte és meggyűlölte a klerikális icakció aötet niestetkclí-seit a haladás, a szabadság, a lx'';ke ellen. Versek regények s a politikai irodalom liareos darabjai évszázadok óta hirdetik nz igaz élet, a testi és szellemi ^bilincsektől szabadult nép életének jogát a szolgaság, a lelki sötétség, a farizeusi ''szeuteske-''lés képviselőivel szemben^ A szQcializutiKt épi''ő magyar lép sokkul kedvezőbb körülmények között harcol a klerikális reakció el lou, mint birmikor története során Mn, amikor a mi hazánk is egyre magasabb fokon válik — Gorkij szép szavaival élvo — „a tudományosan szervezett értelem" hazájává, büszkén niu''alhatunk vá irodalhiunk an. tiklerikális •linrcának hélévszázndos múltjára mondván: mi azt a har. col folfr-tatjuk és viss-.ük győzelemre szabod hazánkban, amelynek hősei között ott Iá juk Jluius Panno-''íitiRt, Zriuyi Miklóst, <a kumc dal-tokokat, Bessenyeit, Csokonait, Ka-onát, Vörösmar.yt, Kölcseyt, Vasvárit, Petőfit, Aranyt Jókait, Mik. «záthot, Adyt, Józse/ Attilát. — "lépünk érteimének és tehetségének ''egkiválóbb képviselőit. Az antológiából kiviláglik, hogy irodalmunknak szintű minden jelentős alakja hozzáadott valamit né-•)ünk antiklerikálts htucához, s íogy az élvonalbeli irók mellett a kevésbbé ismert irók is kivették részükéit ebből "a nagy felvilágositó munkából. Ennek megfelelően a •jyüjtemény összeállítása is hangsúlyozza nz egyliázellenes irodalom ''sokrétűségét. Majdnem száz iró mű-1 vei sorakoznak ebl>en a kötetben. 8 ''ia meggondoljuk, kogy a íuul ban milyen neliéz 6a veszélyes körülmények között hallatták a magyar irók i/. igazság szavát a reakciós egyház zal szemben, akkor érezzük, hogy nz a könyv nemcsak az antíkleriká. ''izmus antológiája, hanem n magya'' ;rodalom morális erejének báto'' ''lelyfíiíllásáaak .,dicsŐség-köny\-e'''' is amely ugy segíti harcunkat f klerikális reak ció ellen hogy érvek és lények meljott a régi harcok er kölcsi erejével is lenditi a mát. Segítsük a po*ta téti csúcsforgalmát A pos''a té!i csúcsforgalmát dc-cember hónapban bonyolítja le. A decemberben feladott levél- és csomagküldemények többszörösét teszik ki az évi rendes postaforga-lomrak. A posta ezért felkéri a közönséget, hegy a nem romlandó ''ar. taimu csomagokat ne közvetlenül a karácsonyi ünnepek előtt, hanem korábban, legkésőbb december lió lo-ig adják postára. A csomagok gyorsabb továbbr''ása szempontjából előnyösebb, ha azokat a kora délelőt''iRépákban adják fel. A csomagoxat ugy kell burkáéi, hogy burkolatuk a tartalmat szál-htáí közijén érhető külső káros behatás (nyomás, rázás, ütés, időjárás) ellen védje és hogy a taralom más küldeményben szálli''ds közben kárt ne tegyen. A feladói; a csomagokra saját cmiükel is Írják fel, a címiratot a ".soir.ag burkolatára tartósan erősi''só''c fel. a csomagban pedig cimiraimásoli ot is helyezzenek el. A szállítólevélen és a csomagon a tartalmat részlc''c-scn tüntessék fel. MOZI Zalaegerszeg december ö—5-it; CSÁSZÁR l''EKJE '' Nagykanizsa, december 4.—7-i~- PUSKÁS EMBER APRÓHIRDETÉS VAS iratszekrényeket megvételre keresünk. Zalaegerszeg. Ruhagyár l>eru-liázüsl felelős (öl V i A NAGYKANIZSAI .MSzT IV. Mr/o;.'' (ötvös-tér 30.) december 8-án este > órckor műsorral e«>fcekűtOtt vezető ségN-.-ilasztó taggyűlést tart, melyen mindenkit szivesen lát a Vezetőséf.''. 7 (618) ZALA A Magvar Dolgozók Pártja Zala megy« Bizottságának lapja - Felelős szerkesztő és kiadó: Darabos Iván - Szer-Zalaegei«zeg. Kossuth Lalos. utca 22 Telelőn: 250 - Kiadóhivatal: **lacger«zea "Héehenyi tér 4 Teleion: 102. - Kéméin Va«megvei Nvomda-ipart Vállaftthít ■Szombathely, Ke-«itb Lajos.utca 8. "Mtíon: 75. — Fv 153 vezető: HoTmann MUdős. |
